A magyar felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi attitűdjeit és magatartását vizsgáló kutatás szerint általában nagymértékben kockázatkerülők a hallgatók, és rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal, fontosnak tartják a megtakarítást, és többségük rendszeresen meg is takarít a jövedelméből.
A Budapesti Metropolitan Egyetem kutatócsoportja széles szakmai és tudományos együttműködés keretében azt vizsgálta, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok milyen pénzügyi célokkal, tudással, attitűddel és stratégiával rendelkeznek, illetve ezek segítik vagy veszélyeztetik hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósítását. Megállapításai szerint a hallgatók – vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül – általában nagymértékben kockázatkerülők.
A fiatalok rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal, fontosnak tartják a megtakarítást, és többségük rendszeresen meg is takarít a jövedelméből.
A kutatás egyik legfőbb eredménye a pénzügyi attitűdök és a pénzügyi sérülékenység közötti összefüggések feltárása. „A jövedelem növekedése csökkenti ugyan a pénzügyi sérülékenységet, de a magasabb elkölthető összeg nem növeli a pénzügyi tudatosságot – emelte ki Németh Erzsébet, a kutatás vezetője, a METU Kommunikációtudományi Intézetének oktatója, egyetemi tanár. – A pénzügyileg sérülékeny csoportokra nemcsak az jellemző, hogy megélhetési gondokkal küzdenek, hanem az is, hogy attittűdjeik miatt költéseik kontrollálása nehézséget jelent számukra. Rájuk a pénzügyi kultúra fejlesztése során különös figyelmet kell fordítani.”
A válaszadók három csoportba sorolhatók.
A Könnyelműek 29 százaléknyi csoportjára a carpe diem (Élj a mának!) szemlélete és az aggodalom egyszerre jellemző. Pénzügyi tudásuk és magabiztosságuk alacsony, kevésbé figyelmesek és alaposak. Hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósításában a külső kontrollos attitűd jellemző, azaz úgy vélik, hogy a történések nincsenek összefüggésben a cselekvésükkel, az események valamilyen számukra kontrollálhatatlan erők irányítása alatt állnak. Ez a csoport hajlamos a kontrollt ki is engedni a kezéből, arra várva, hogy problémáit külső személyek, szervezetek vagy az állam oldja meg. Bizalmatlanok a pénzügyi szolgáltatókkal szemben, leginkább hozzátartozóik tanácsaira hallgatnak, eseti jelleggel takarítanak meg, illetve vesznek fel hitelt. Életmódjukra jellemző, hogy a barátok szerzése, a szórakozás prioritás számukra, nincs főállásuk, jövedelmük alacsony, gyakran a szüleikkel élnek. A csoportban az összes megkérdezettnek megfelelő arányban szerepelnek nők és férfiak.
A Megfontolt kockázatkerülők a legnépesebb csoport, a válaszolók 40%-a tartozik ide. A figyelmesség és az alaposság mellett a kockázatok kerülése és a jövőre való felkészülés, a takarékosság jellemzi őket. Attitűdjük belső kontrollos, azaz úgy gondolják, hogy az események közvetlen kapcsolatban vannak cselekedeteikkel, sorsuk a saját kezükben van. Ebből következően hosszú távú pénzügyi céljaik megvalósításához is olyan belső kontrollos, tradicionális stratégiákat választanak, mint a pénz beosztása, a tudatosság és a szorgalmas munka. Jövedelmükből rendszeresen megtakarítanak, a hiteleket ugyanakkor elutasítják. Legfőbb céljuk az életre szóló pár megtalálása és a tanulásuk finanszírozása. Ebben a csoportban az összes válaszadóhoz képest felülreprezentáltak a nők.
A Tudatos magabiztosak (31%) kézben tartják a pénzügyeiket, és magasabb szintű a tudásuk is ezen a területen. Vállalkozó szelleműek és kockázatvállalók, bíznak a pénzügyi szolgáltatókban, pozitívan állnak a hitelfelvételhez, és rendszeresen megtakarítanak. A modern pénzügyi eszközök használata inkább, a készpénzhasználat kevésbé jellemző rájuk. Hosszú távú pénzügyi célokat tűznek ki (lakás- és autóvásárlás, továbbtanulás), melyek megvalósításához olyan stratégiát választanak, amely elősegíti a jövedelmük gyarapodását – úgy gondolják, ehhez ügyesen kell a pénzt forgatni, jól fizető munkát találni, okosnak lenni, ugyanakkor jó kapcsolatok is kellenek hozzá. Az előző csoporttal ellentétben itt a férfiak a túlreprezentáltak, és ők a legidősebbek a válaszoló hallgatók között. Jövedelmük és az azzal való elégedettségük magas. Többnyire párkapcsolatban vagy házasságban, illetve saját lakásban vagy albérletben élnek.
Összességében elmondható, hogy az első csoport tulajdonképpen a külső kontrollosok, a másodikba a belső kontrollos pénzbeosztók, a harmadikba pedig a belső kontrollos pénzgyarapítók tartoznak. Az egyes csoportokban előrehaladva növekszik a válaszadók átlagos életkora és átlagjövedelme is. Ebből látszik, hogy minél inkább megköveteli és lehetővé teszi az önállóságot az élethelyzet, annál tudatosabbak és magabiztosabbak a fiatalok.
