Hirdetés

Csepel kerékpár márkafrissítés: régi értékek új formában

Hazánk első kerékpár márkája, a Csepel új arculatot és website-ot kapott. Ez nem csak design váltást jelent, hanem az értékesítési stratégia átalakulását is. A megújulás a termékekre, a márkaboltokra és az értékesítési hálózat partnereire is hatással lesz a következő hónapokban és években. A márkafrissítést service design munka és több kutatás előzte meg. Az újítások legfőbb célja, hogy a cég illeszkedjen a jelenkor vásárlói igényeihez.

Csepel közel 100 éve meghatározó szereplője a magyar kerékpáros világnak. Ez idő alatt a Csepel bicikli fogalommá vált. A cég és a márka jóval több a mindannyiunk számára ismerős Tacskó vagy Camping modelleknél, amelyek közül egy-egy féltve őrzött és megbecsült darab országszerte máig megtalálható a magyar nyaralók többségében.

Kitörés a Camping kerékpár skatulyából

„Igazi kihívást jelentő feladat a service design eszközeivel egy olyan nagy múltú márka megújításába belefogni, amit itthon mindenki ismer és szeret”

– mondta Mata Juli, product-service stratéga, aki 2020 márciusában a Kortárs Építészeti Központ egyik EU-s pályázatának részeként kezdte el azt vizsgálni, hogy a Csepel a service design eszközeit hogyan tudná felhasználni a cég működésének és teljesítményének fejlesztésében. Végül a kutatások eredményei vezettek el a márkamegújítás szükségességnek felismeréséhez és lépéseinek definiálásáoz. „A Csepel egy olyan cég, amely széles termék portfóliója miatt nehezen pozícionálható a piacon, hiszen sokféle célra gyárt modelleket, abból adódóan sok versenytársa is van. A közös munka legfőbb célja az volt, hogy több terület bevonásával kiemeljük a céget a – legtöbbek által ismert – Camping bicikli skatulyából, és az újítások eredményeként a széles termékportfóliót digitálisan láthatóvá tegyük, hogy a magasabb árkategóriájú termékek piacán is hiteles és elismert szereplővé válhasson a márka.”

Szolgáltatásfejlesztés másképp 

A service design alapvetően a szolgáltatás fejlesztésről szól, a cég egyedi értékesítési módszerei miatt itt a csapat úgy határozott, hogy új szolgáltatások bevezetése helyett a meglévőket szeretnék hatékonyabb szintre emelni. Ennek érdekében az elmúlt két évben többféle kutatást és mélyinterjút készítettek a vásárlók és a kereskedelmi partnerek bevonásával, amelyek eredményei felrajzolták a szükséges új irányokat:

„Az elmúlt 20 évben a kereskedelmi stratégiánk a B2B partner hálózatunkra épült itthon és külföldön. Közös célul tűztük ki az új alapokra helyezett, transzparensebb működést, amely több párbeszédre és közös gondolkodásra épül. A stratégia módosításával a B2C célcsoport közvetlen elérése is fókuszba került, aminek egyik kiemelt eleme a digitális láb erősítése és a website megújítása, hogy hatékonyan érhessük el azokat, akiknek a bicikliket gyártjuk.” – mondta Paróczai Iván, a Csepel társtulajdonosa – „A Csepel nem egy újraindított márka, hanem 1928 -as alapítása óta folyamatosan működik, 2000 óta pedig újra 100%-ban magyar tulajdonban van. A magyar vásárlók a legfőbb célcsoportunk, a márka megújításával az a célunk, hogy minél szélesebb közönség számára láthatóvá és ezzel megismerhetővé tegyük a komolyabb felszereltségű, piaci szinten is veresenyképes hazai tervezésű termékcsaládokat és modelleket is, mint például a Woodlands, a Project E, a Traction, a Royal és a Deepspace.” 

A kutatások tapasztalatainak összegzése után a munka a márkafrissítéssel indult el. Ennek az első lépése az arculat frissítése volt, kezdve az ikonikus Csepel logóval, amelyet a website strukturális és tartalmi megújulása követett. A website bővítése több lépcsőben, a vásárlók és a partnerek visszajelzései alapján valósul meg. Az új arculati elemek először a márkához kapcsolódó online felületeken – a weboldalon és a közösségi médiában – jelennek meg, később pedig folyamatosan válnak láthatóvá a két budapesti márkaboltban és a partnerhálózat üzleteiben.

Kreatív szakemberek közös munkája

A márkamegújítás több hazai KKV együttműködésének gyümölcse: designerek, fejlesztők, brand és kommunikációs szakértők, fotós tehetségek közös munkája. Mata Juli mellett a service design csapatot erősítette Debreczeni Fanni, a branding a Studio VAN munkája, a website új szövegeit Hadobás Nóra írta, a web design a Why? tervezőasztalán született meg és vált valósággá, a fotókat Nagy Gábor készítette, a digitális marketingben a BP Digital, a fejlesztésben pedig a WRD vállalt szerepet.

Hazai szakemberek tudásukkal és szakértelmükkel egy magyar vállalkozás hosszútávú sikeréhez járultak hozzá – ez a fajta közös munka a résztvevők tapasztalatai alapján egyedülálló a hazai kis-és közepes vállalkozások körében. A csapat bízik abban, hogy ezzel példát teremthet és reményt adhat hasonló projektek és kezdeményezések megvalósításához a jövőben.

Fókuszban a transzparencia

„A márka újragondolása a cég méretéhez mérten hatalmas idő- és pénz befektetés, amihez a tulajdonosok részéről nagy bizalom és hit kellett. A transzparencia a vásárlók és a partnerek felé is kulcsfontosságú, az újítások nem csak az arculati elemek frissítésével jártak, hanem a stratégiai irányok megváltoztatását is jelentették. A munkánk eredménye folyamatában válik majd láthatóvá a közönség számára. Hosszú távon akkor lehetünk igazán elégedettek, amikor a márka hitelessé válik azok számára is, akiknek a termékportfólió modern és magasabb kategóriájú, – most talán még kevéssé ismert – modelljei készülnek” – mondta Mata Juli, a Csepel redesignt vezető product-service stratéga.

Magához térni látszik az európai VC-piac: egy évtizede nem volt olyan alacsony a startupok értékcsökkenése, mint most

A PitchBook adatai szerint a lefelé irányuló cégértékelések aránya 2025 első negyedévében csupán 12,39 százalék volt – míg két évvel ezelőtt ugyanezen adat az összes befektetési kör értékelésének majdnem 18,5 százalékát tette ki.

Bővebben

Miért éri meg magyar startupperként részt venni egy nagy nemzetközi technológiai expón?

Szinte közhelyszámba megy, hogy egy nagy technológiai rendezvényen mennyi kapcsolatra lehet szert tenni – de pontosan milyenekre? Miről beszélgetnek ilyenkor a startupok képviselői, milyen konkrét lehetőségeket vázolnak fel nekik, és mennyi időbe telik, mire a cég ebből tényleges hasznot láthat. Az első GITEX EUROPE kiállítás magyar résztvevőit kérdeztük.

Bővebben